műsorfüzet 2026

 

 

https://www.youtube.com/watch?v=7phCkO_Ruo0

Tovabbi riportok:

AMIKOR AZ ANALÓG VILÁG PRÓBÁRA TETTE A DIÁKOKAT.pdf (138885)

33 ÉV, 33 REJTETT SZTORI AZ ORSZÁGOS ÉS KÁRPÁT-MEDENCEI
DIÁKFILMSZEMLE TÖRTÉNETÉBŐL

A HŐSKOR ÉS A TECHNIKAI BAKIK (A kilencvenes évek)

1. A tekercselő ceruza: Az első szemléken a diákok még hagyományos VHS kazettákon
   adták le a filmjeiket. Nem egyszer fordult elő, hogy a mozigép bekapta a szalagot,
   és a szervezőknek hagyományos hatszögletű ceruzákkal, kézzel kellett visszatekerniük
   a filmeket a vetítések szünetében.

2. A hiányzó hangsáv: Egy középiskolás csoport olyan formátumban rögzítette a hangot
   a szuper nyolcas filmre, amit az akkori lejátszó nem tudott beolvasni. A diákok nem
   estek kétségbe: a vetítés alatt a paraván mögé bújtak, és élőben szinkronizálták,
   illetve zörgették végig a saját filmjüket.

3. Az éjszakai expressz: Egy határon túli filmes csapat a vetítés előtti este vette
   észre, hogy a másolt kazetta megsérült. Azonnal felszálltak az éjszakai vonatra,
   átutazták a fél Kárpát-medencét, és reggel, álmosan, de büszkén adták át a
   működőképes verziót.

4. Mozi áramszünetben: A kilencvenes évek közepén egy hatalmas nyári vihar miatt
   elment az áram a vetítőteremben. A diákok és a nézők nem mentek haza: előkerültek
   a zseblámpák, és a konzultációs beszélgetést gyertyafény mellett, elképesztő
   hangulatban tartották meg.

5. A rossz helyre küldött csomag: Egy alkotó postán adta fel a filmjét, de elírta
   a címet, így a csomag egy teljesen más intézménybe érkezett. A szemle utolsó napján
   egy futár hozta meg a filmet, amit a zsűri rendkívüli versenyen kívüli vetítésen
   nézett meg, és végül különdíjjal jutalmazott.

6. A film, amit elfelejtettek megvágni: Egy lelkes diáktársaság elküldte a nyers,
   vágatlan felvételeket, mert azt hitték, a vágás is a fesztivál feladata. A zsűri
   végül a konzultáción élőben, a vetítővásznon mutatta meg nekik, hogyan kellene
   összevágni a jeleneteket.

7. Amikor a mozigépész bealudt: Egy kifejezetten lassú, meditatív művészfilm
   vetítése alatt a délutáni melegben a vetítőgépész elaludt, és kétszer egymás után
   indította el ugyanazt a tekercset. A közönség azt hitte, ez is a rendezői koncepció
   része, és zseniálisnak tartotta az ismétlést.

8. A némafilm, ami hangos lett: Egy diák teljesen némafilmet forgatott, de a lejátszó
   szoftver hibájából a háttérben bekapcsolva maradt egy rádiócsatorna. A film alatt
   végig egy korabeli sláger szólt, ami olyan abszurd hangulatot teremtett, hogy a
   zsűri különdíjat adott a zenei választásért.

9. A ragasztószalagos mentés: Egy analóg filmtekercs a vetítés előtt elszakadt.
   Merza Gábor és a technikai csapat hagyományos ragasztószalaggal, kézzel illesztette
   össze a képkockákat a sötétkamrában, hogy a film végül vászonra kerülhessen.

GENERÁCIÓS TALÁLKOZÁSOK ÉS EMBERI PILLANATOK

10. A legfiatalabb rendező: Egy alig tízéves kisfiú egyedül iratkozott fel a
    konzultációs listára, és teljesen egyenrangú partnerként vitatta meg a harmincas
    éveikben járó egyetemistákkal a kameramozgások fontosságát.

11. A Szalontüdő sikere: Kevesen tudják, de a később nemzetközi hírnévig és számtalan
    díjig jutó Szalontüdő című kultikus kisfilm is a Diákfilmszemle közönsége előtt
    mérte meg magát először, elindítva az alkotókat a profi pályán.

12. Generációs staféta: Egy egykori középiskolás versenyző, aki a kétezres évek
    elején nyert díjat a szemlén, kétezer-huszonhatban már mint felkészítő tanár
    kísérte el a saját általános iskolás diákcsoportját a Csokonai Rendezvényházba.

13. A zsűri, ami nem akart hazamenni: Egy alkalommal a vetítések utáni szakmai
    konzultáció annyira izgalmasra és mélyre sikerült, hogy a Csokonai Rendezvényház
    zárása után a zsűritagok és a diákok a közeli parkban, a padokon ülve folytatták
    a filmek elemzését késő estig.

14. Az eltitkolt családi mozi: Egy diák titokban forgatott filmet a nagyszüleiről,
    akik nem is tudták, mire készül a felvétel. A nagymama és a nagypapa a Csokonai
    csodálatos nagytermében, a nézőtéren ülve látták meg magukat először a mozivásznon,
    és könnyes szemmel köszönték meg az élményt.

15. A megbékélés konzultációja: Két rivális filmes iskola diákjai évek óta haragban
    voltak egymással. A szemle nyilvánvonalas konzultációján a zsűri rávilágított, hogy
    a két csapat filmje mennyire kiegészíti egymást, ami után a diákok kezet fogtak,
    és a következő évben már közös filmet neveztek be.

16. A nagymama, mint főszereplő: Mivel az egyetemi vizsgafilmekhez nehéz volt idős
    színészeket találni, az egyik diák a saját nagymamáját kérte fel a főszerepre.
    A hölgy olyan zseniális alakítást nyújtott, hogy a szemle történetében először
    nem egy diák, hanem a nagymama kapta meg a legjobb színésznek járó különdíjat.

17. A vizsgafilm, ami majdnem elmaradt: Egy diák az utolsó egyetemi félévében
    elveszítette a filmje alapanyagát egy merevlemez-hiba miatt. A Diákfilmszemle
    közössége összefogott, kölcsönadták a felszerelésüket, és a csapat három nap alatt
    újraforgatta az egész filmet a szemlére.

18. A békebeli büfé: A fesztivál egyik legnagyobb hagyománya, hogy a vetítések
    szüneteiben a diákok és a neves zsűritagok együtt zsíroskenyerezetnek a büfében.
    Itt nincsenek rangok, a legfontosabb szakmai tippek mindig két falat között
    hangzanak el.

AMIKOR A KREATIVITÁS GYŐZÖTT A TECHNIKA FELETT

19. Ketchup mint hús-vér effekt: Egy horrorfilmet forgató középiskolás csoportnak
    elfogyott a költségvetése a professzionális sminkre. A konyhából hozott ketchupot
    és kakaóport keverték össze, ami a vásznon annyira élethűnek tűnt, hogy a zsűri
    külön kiemelte a látványtervezést.

20. Drón helyett horgászbot: A drónok elterjedése előtt egy diákcsapat légi felvételt
    szeretett volna csinálni. Egy kisméretű kamerát erősítettek egy hosszú, rugalmas
    horgászbot végére, és azt lógatták be a jelenet fölé. A trükk tökéletesen működött
    a vásznon.

21. Kocsizás bevásárlókocsival: Sokan nem engedhették meg maguknak a profi
    kameramozgató síneket. A Diákfilmszemle történetében visszatérő belső poén, hogy
    a legszebb, legsimább kameramozgásokat a mai napig a helyi élelmiszerboltból
    kölcsönkért bevásárlókocsikban ülve forgatják le a diákok.

22. Az animáció, ami gyufásskatulákból készült: Egy általános iskolás kisfiú
    több száz üres gyufásskatulát festett le, és stop-motion technikával, egyesével
    fotózva készített belőlük egy sci-fi filmet. A kreativitása akkora sikert aratott,
    hogy a közönség állva tapsolt.

23. Cipősdoboz mint lámpatest: Egy független alkotónak nem volt pénze profi
    világításra. Hagyományos cipősdobozok belsejét vonta be alufóliával, és abba
    helyezte el az asztali lámpákat. A zsűri elképesztő módon dicsérte a film meleg,
    intim fényvilágát.

24. Hangstúdió a paplan alatt: Egy diák lakótelepi lakásban lakott, és a kinti
    zajok miatt nem tudta rögzíteni a narrációt. Végül a paplan alá bújva, egy egyszerű
    mikrofonnal vette fel a szöveget. A hangzás olyan tiszta lett, hogy senki sem
    mondta volna meg a kulisszatitkot.

25. Az egyszemélyes stáb: Volt olyan versenyző, aki a forgatókönyvírástól kezdve
    a rendezésen, a színészi játékon és a kamerakezelésen át a vágásig mindent teljesen
    egyedül csinált. A filmje bekerült a legjobbak közé, bizonyítva, hogy az elszántság
    pótolja a stábot.

MODERN IDŐK ÉS A JÖVŐ (A kétezer-húszas évek)

26. A hibrid karanténmozi: A világjárvány idején a diákok nem találkozhattak
    személyesen. Egy csoport úgy forgatott filmet, hogy mindenki a saját szobájában,
    online kamerán keresztül játszotta el a szerepét, a rendező pedig interneten
    keresztül instruálta őket. Az eredmény egy zseniális korrajz lett.

27. A drón, ami túl magasra szállt: Egy kétezer-huszonhatos film forgatása közben
    a diákok drónja egy hirtelen széllökés miatt fennakadt a Csokonai Rendezvényház
    melletti legmagasabb fa tetején. A vetítés előtt a fél stáb létrákkal és ágakkal
    próbálta lepiszkálni az eszközt, hogy megmentsék a memóriakártyát.

28. Az első mesterséges zene: Egy középiskolás csapat idén bevallotta, hogy a filmjük
    aláfestő zenéjét egy ingyenes mesterséges intelligencia programmal generálták, mert
    nem találtak zeneszerzőt. A zsűri hosszas vitát folytatott erről, de végül elismerték,
    hogy a technológia jól szolgálta a hangulatot.

29. A nemzetközi meglepetés: Amikor a lett diákok megérkeztek a szemlére, nem beszéltek
    magyarul, de a filmek egyetemes nyelve miatt a szakmai konzultációkon kézzel-lábbal,
    angolul és mosolyogva is tökéletesen megértették egymást a magyar fiatalokkal.

30. Az ingyenes remittenda kincsei: Egy diák elmesélte, hogy az első forgatókönyvét
    abból a Filmvilág magazinból tanulta meg megírni, amit három évvel azelőtt teljesen
    ingyen, remittendaként vitt haza a szemléről a Csokonai Rendezvényház aulájából.

31. Az elmaradt év tanulsága: Amikor pénzügyi támogatás hiányában egy évre kénytelen
    volt leállni a szemle, a diákok petíciót indítottak és összefogtak. Ez a kényszerpihenő
    mutatta meg igazán, mennyire égető szüksége van a fiatalságnak erre az Országos fórumra –
    a visszatérés ezért lett idén rekordszámú.

32. Okostelefon helyett vintage digitális: Kétezer-huszonhatban a legnagyobb meglepetést
    az okozta, hogy a diákok egy része már nem a legújabb telefonokkal forgatott, hanem
    szándékosan régi, kétezres évekbeli kisméretű digitális kamerákat keresett a bolhapiacokon,
    hogy egyedi képi világot teremtsen.

33. Az ingyenes nevezés ereje: Egy hátrányos helyzetű faluból származó diákcsoport
    elmesélte, hogy ha csak egy minimális nevezési díj is lett volna, ők sosem tudják
    megmutatni a filmjüket a világnak. Az Országos Diákfilmszemle ingyenessége biztosította
    számukra az egyetlen esélyt a kitörésre.

..................................................................................

A vizuális történetmesélés új horizontjai: 

Rekordszámú filmmel érkezik
a 33.Országos Kárpát medencei Diákfilmszemle

A hazai és határon túli ifjú tehetségek legfontosabb mozgóképes találkozóhelye,
az Országos és Kárpát-medencei Diákfilmszemle az évtizedek során igazi intézménnyé
nőtte ki magát. Az egykor független alkotók által alapított kezdeményezés mára
a jövő rendezőgenerációjának első számú ugródeszkájává vált. A fesztiválnak otthont
adó, patinás és modern Csokonai Rendezvényház falai között idén minden eddigi rekord
megdől: rekordszámú filmmel, több mint százhatvan beválogatott versenyalkotással
találkozhat a közönség és a szakmai zsűri.

A rendezvény nem csupán egy ingyenesen látogatható filmmaraton, hanem egyedülálló
közösségi tér is, ahol a vetítéseket követő nyilvános szakmai konzultációk során
az alkotók közvetlen visszajelzéseket kaphatnak a szakma legelismertebb képviselőitől.
A programok ráadásul kézzelfogható inspirációt is kínálnak, hiszen a látogatók értékes,
hazavihető szakmai folyóiratokkal gazdagodhatnak. Az idei esemény legfőbb kérdéseiről,
a kétezer-huszonhatos technológiai trendekről és a jövő mozijáról Merza Gábor
szemleigazgatót kérdeztük.

Riporter: Igazgató Úr, régebben a technika és a méregdrága kamerák hiánya volt a
legnagyobb akadály az ifjú tehetségek előtt, ma viszont szinte mindenkinek ott lapul
egy komplett digitális stúdió a zsebében. Ön hogyan látja: ez a fajta technikai
szabadság jobb, értékesebb filmeket szül, vagy a bőség zavara miatt nehezebb lett
a fiataloknak valami igazán egyedit alkotni?

Merza Gábor: Ez a helyzet egy rendkívül izgalmas kettősséget hordoz magában. Az, hogy
a technika mára ilyen szinten elérhetővé vált, egy csodálatos dolog, hiszen végleg
lebontotta a korábbi merev falakat. Régen egy fiatalnak szinte esélye sem volt
professzionális felszereléshez jutni, ma viszont a zsebében lévő eszközzel bárki azonnal
elmesélheti a történetét. Ez a szabadság rengeteg olyan rejtett tehetséget hoz felszínre,
akik különben talán sosem készítenének filmet. Ugyanakkor való igaz, hogy a bőség zavara
is létezik a gyakorlatban. Amikor minden gombnyomásra tökéletes minőségben rögzít az eszköz,
könnyű elfelejteni, hogy a film igazi lelke nem a technikai felbontásban, hanem a
forgatókönyvben, az alapötletben és az emberi játékban van. A mi feladatunk a szemlén
pont az, hogy segítsünk nekik az eszközök mögött meglátni és kibontani a valódi művészetet.

Riporter: Ha már a technikai szabadságnál tartunk: itt vagyunk kétezer-huszonhatban,
és a technológia elképesztő sebességgel robog előre. Milyen új filmes megoldásokat,
eljárásokat látni az idei mezőnyben? Mennyire igaz az a megérzés, hogy az okostelefon,
mint elsődleges alkotói eszköz, talán már kezd kimenni a divatból a diákok körében,
és valami más veszi át a helyét?

Merza Gábor: Valóban, kétezer-huszonhatra azt látjuk, hogy maguk az okostelefonok
kezdenek átalakulni, vagy ha úgy tetszik, háttérbe szorulni, mint egyszerű, mindentudó
eszközök. A mai fiatalok már sokkal tudatosabbak ennél. Az okostelefon már nem egy
különleges trend, hanem egy alapvető, teljesen természetes adottság. Ehelyett idén azt
tapasztaljuk, hogy a diákok elképesztő módon nyúlnak a hibrid megoldásokhoz. Óriási
lehetőségként megjelent a drónok használata, amelyekkel olyan lélegzetelállító
madártávlati képeket és dinamikus mozgásokat képesek rögzíteni, amikre régen csak
a legnagyobb hollywoodi stúdiók voltak képesek. Emellett kisméretű akciókamerákat
használnak egészen egyedi perspektívákból, vagy éppen ellenkezőleg, visszanyúlnak
a vintage, analóg hatású digitális textúrákhoz. Nem a telefon az újdonság már, hanem
a drónok adta térbeli szabadság és az a hihetetlenül komplex vizuális effekt- és
vágástechnika, amit szoftveresen hozzátesznek a történethez.

Riporter: Egyre többet hallani a generatív technológiákról és a digitális asszisztensekről.
Belefér-e a Diákfilmszemle szellemiségébe a mesterséges intelligenciával támogatott
filmkészítés? Ha egy fiatal részben vagy teljesen digitálisan generált képekkel,
karakterekkel vagy történeti elemekkel nevez, azt hogyan fogadja a szakma és a zsűri?

Merza Gábor: Ez a jelen és a közeljövő legfontosabb kérdése, és mi nem dughatjuk
a homokba a fejünket. A mesterséges intelligencia egy újabb eszköz az alkotó kezében,
pont úgy, mint annak idején a digitális vágóprogramok vagy a CGI megjelenése. Nálunk
abszolút belefér a kísérletezés! Ha egy diák az MI segítségével épít fel egy különleges
látványvilágot, generál hozzá egyedi zenét, vagy használja a forgatókönyv csiszolására,
a zsűri ezt nem büntetni, hanem vizsgálni fogja. A kulcsszó azonban itt is az emberi
tényező. A gép önmagában nem tud átélni szerelmet, magányt vagy csalódást – ezeket
a történeteket a fiataloknak kell belevinniük. Ha az MI az emberi kreativitást szolgálja,
és egy egyedi látásmódot támogat, akkor izgalmas színfoltja a rendezvényünknek.

....::::..........:::::::::::::::.........................

Filmre fel! Riport 2026 augusztus

::::...::::....:::::....:::::....::::

 

„NE CSAK FILMET KÉSZÍTS – MUTASD IS MEG!”

10 kérdés – 10 válasz 

Merza Gáborral, 

a 33. Országos/Kárpát-medencei Diákfilmszemle szemleigazgatójával

Augusztus végén ismét megtelik filmekkel a Csokonai Rendezvényház. 

A 33. Országos/Kárpát-medencei Diákfilmszemle nem egyszerűen 

filmvetítések sorozata: fiatal alkotók találkozója, szakmai műhely és bemutatkozási lehetőség is. 

Merza Gábort, a szemle igazgatóját arról kérdeztük, miért érdemes 

egy diáknak kamerát ragadnia, filmet készítenie, és miért éppen a Diákfilmszemlét választania.

 

1. Több mint három évtizede létezik a Diákfilmszemle.

Mi az a gondolat, ami ennyi év után is változatlan maradt?

Merza Gábor:
A legfontosabb célunk kezdettől fogva az, hogy a fiataloknak legyen saját filmes bemutatkozási lehetőségük.

 Egy diáknak sokszor nem könnyű eljutnia oda, hogy a filmjét valódi közönség előtt megmutathassa. 

Az iskolában elkészül egy munka, a barátok megnézik,

esetleg felkerül az internetre, és ezzel sokszor véget is ér a történet. 

Mi azt szeretnénk, hogy ne itt érjen véget.

A Diákfilmszemle azt mondja a fiatal alkotónak: elkészítetted a filmedet – most mutasd meg!

Nézzék meg mások is, beszéljünk róla, mondják el szakemberek, 

mit gondolnak róla, és te is találkozz mások munkáival.

Ezért fontos számunkra, hogy ez minden évben megtörténjen. 

A szemle nem egy egyszeri esemény, hanem egy folyamatos lehetőség.

 Évről évre új filmek, új alkotók és új gondolatok érkeznek. 

És mindig nagyon érdekes látni, hogy egy fiatal generáció hogyan látja a saját világát.

2. Mitől más a Diákfilmszemle, 

mint egy egyszerű filmfesztivál vagy egy online filmpályázat?

Merza Gábor:
Talán elsősorban attól, hogy itt személyesen találkoznak az emberek. 

Ma már szinte mindent meg lehet nézni egy képernyőn keresztül. 

Egy filmet is elküldhetünk egy kattintással, a zsűri is megnézheti otthon, 

és akár egy elektronikus levélben megkaphatjuk az eredményt. 

De szerintünk a film ennél többet jelent.

A Diákfilmszemlén a filmeknek közönségük van. Az alkotó ott lehet a vetítésen, 

hallhatja a nézők reakcióját, találkozhat a zsűrivel, beszélhet a saját filmjéről, és megismerheti a többi fiatalt is.

Ez egy személyes filmes találkozó.

És ez szerintem különösen fontos a fiatalok számára. 

Lehet, hogy valaki az egyik évben még csak nézőként jön el. A következő évben már elkészít egy rövid filmet. 

Aztán benevezi. 

Megismerkedik másokkal. Később pedig akár együtt készítenek egy filmet. 

Egy ilyen találkozásnak sokszor sokkal hosszabb története van, mint ameddig maga a szemle tart.

 

3. Kik jelentkezhetnek? 

Egyáltalán milyen film fér bele egy Diákfilmszemlébe?

Merza Gábor:
Nagyon fontos, hogy ne gondolja senki: ide csak profi technikával elkészített, 

tökéletes filmeket lehet küldeni. Nem ez a lényeg.

Három kategóriában várjuk az alkotásokat: általános iskolás, 

középiskolás és fiatal filmes kategóriában. A fiatal filmes kategóriában a pályakezdő és amatőr, 

30 év alatti fiatalok filmjeit várjuk. 

A versenyfilmek játékideje legfeljebb húsz perc lehet.

És ami szerintem nagyon felszabadító: nincs témabeli és műfaji megkötés.

Lehet valaki játékfilmes, dokumentumfilmes, 

animációs alkotó, készíthet kísérleti filmet, humoros vagy komoly történetet. 

Lehet személyes élményből kiindulni, lehet egy családi történetet feldolgozni,

 

lehet egy fikciós történetet kitalálni. A fontos az, hogy legyen benne valami a fiatal alkotóból.

Nem azt várjuk, hogy mindenki Spielberg legyen. Azt szeretnénk látni, 

hogy mit gondol, mit érez, mit akar elmondani a világról.

 

4. Mi történik azzal a filmmel, amit egy fiatal benevez a szemlére?

Merza Gábor:
A film nem egyszerűen bekerül egy listára, aztán valaki megnézi és

 küldünk egy eredményt. A szemlének éppen az a lényege, 

hogy az alkotások valóban eljussanak a közönséghez.

A filmeket a szakmai zsűri is megnézi és értékeli, a vetítések után pedig 

naponta nyilvános szakmai konzultációkat tartunk. 

Ezeken az alkotók és az érdeklődők is részt vehetnek.

Ez nagyon fontos része a szemlének. 

Egy fiatal filmes itt nemcsak azt hallhatja, hogy „tetszett” vagy „nem tetszett” a filmje. 

Beszélgetés alakulhat ki róla: miért ezt a témát választotta, hogyan dolgozott, 

mit akart megmutatni, mit lehetett volna másképp megoldani.

A szakmai vélemény pedig nem azért van, hogy elvegye az alkotó kedvét. 

Éppen ellenkezőleg. Az a célunk, hogy segítsük a következő filmet.

Mert lehet, hogy valaki most készíti az első filmjét. 

A következő munkája már azért lesz jobb, mert kapott egy jó tanácsot.

 

5. Nem izgul egy fiatal alkotó, 

amikor a saját filmjét szakemberek előtt kell megmutatnia?

Merza Gábor:
Dehogynem. És szerintem ez teljesen természetes. 

Egy filmet elkészíteni nagyon személyes dolog. Az ember időt, 

energiát és gondolatokat tesz bele, aztán egyszer csak ott ül a nézőtéren, 

és mindenki az ő munkáját nézi.

De éppen ezért nagyszerű élmény is.

Amikor egy fiatal alkotó először látja nagyobb közönség előtt a saját filmjét,

 az egy fontos pillanat. Rájön, hogy amit a szobájában, 

az iskolában vagy a barátaival készített, az másokhoz is eljutott.

A zsűri pedig nem azért van ott, hogy „levizsgáztassa” a gyerekeket vagy a fiatalokat. 

A szakmai beszélgetésnek építő szerepe van. Mi annak örülünk, ha valaki a konzultáció után úgy megy haza, 

hogy már a következő filmjén gondolkodik.

 

6. Mennyire számít a technika? Kell hozzá drága kamera, komoly felszerelés?

Merza Gábor:
Egyáltalán nem szeretném, ha egy fiatal azért nem készítene filmet, 

mert azt gondolja, hogy nincs megfelelő kamerája.

Ma már egy telefonnal is lehet filmet készíteni. Természetesen a technikai tudás fejlődik, 

és jó, ha valaki megtanulja használni a kamerát, a hangtechnikát, a vágóprogramot, a fényeket.

 De a film nem attól lesz érdekes, hogy milyen drága kamerával vették fel.

A technika eszköz. A gondolat az igazán fontos.

Egy egyszerű, őszinte, ötletes film sokkal erősebben meg tud érinteni egy nézőt, 

mint egy tökéletesen kivitelezett, de üres alkotás.

Ezért azt üzenem a fiataloknak: ne várjatok arra, 

hogy egyszer majd lesz egy tökéletes kamerátok, 

tökéletes számítógépetek és tökéletes körülményeitek. 

Ha van egy történetetek, kezdjétek el elmesélni!

 

7. A szemle verseny is. 

Mit jelent egy fiatal filmes számára, ha díjat vagy oklevelet kap?

Merza Gábor:
A díj természetesen fontos visszajelzés. 

Egy fiatal alkotónak nagyon sokat jelenthet,

 ha a szakmai zsűri elismeri a munkáját. De szeretném hangsúlyozni, 

hogy nálunk nem az a szemlélet, 

hogy csak az első helyezett filmek értékesek.

A zsűri megnézi a filmeket, értékeli az alkotásokat,

 és az arra érdemes munkákat díjazza. 

A szemle hagyományosan a pozitív megerősítésre törekszik:

  az alkotót szeretnénk bátorítani, nem elbizonytalanítani.

A szemle végén természetesen vannak díjak és oklevelek, 

ezek szép emlékei lehetnek annak, aki részt vett a rendezvényen.

 De legalább ilyen fontos maga a vetítés, a találkozás, 

a szakmai beszélgetés és az élmény.

Ha valaki hazavisz egy oklevelet, az nagyszerű. 

Ha pedig hazavisz mellé egy új ötletet is a következő filmjéhez, 

akkor szerintem még többet kapott.

 

8. A szemle nemcsak a filmekről szól. 

Milyen élmények várják azokat, akik eljönnek?

Merza Gábor:
Azt szeretnénk, hogy a Diákfilmszemle ne egy rohanós program legyen, 

ahová az ember beül egy filmre, aztán már megy is tovább. 

A Csokonai Rendezvényház kellemes környezetet biztosít ahhoz, 

hogy a fiatalok és a film iránt érdeklődők jól érezzék magukat, 

találkozzanak egymással, 

beszélgessenek és eltöltsenek itt egy tartalmas napot.

A vetítések mellett fontosak a beszélgetések, 

a személyes találkozások és természetesen maga a filmes közeg. 

Itt olyan emberekkel lehet találkozni, akik ugyanúgy szeretik a filmet, mint az alkotó.

És szeretnénk olyan dolgokat is adni, amit a látogatók haza tudnak vinni. 

A szemlén például ingyenesen elérhető kiadványok, 

a Múlt-kor magazin és a Filmvilág remittenda kiadványai is megtalálhatók lesznek.

Vagyis nemcsak filmet nézünk. Filmes és kulturális élményt szeretnénk adni.

 

9. Mit mondana annak a diáknak, aki most olvassa ezt az interjút, 

de még soha nem készített filmet?

Merza Gábor:
Azt mondanám neki: 

ne gondold azt, hogy neked még nincs miről filmet készítened.

Van.

Minden fiatalnak van saját világa, saját története, saját környezete.

 Lehet, hogy van egy érdekes osztálytársa, egy nagyszülője, 

akinek különleges története van. 

Lehet egy hely, ahová mindig eljár. Lehet egy probléma, ami foglalkoztatja.

 Lehet egy vicces történet, amit mindenki ismer az iskolában.

 Vagy akár egy teljesen kitalált történet.

A filmezés nagyon jó lehetőség arra, hogy az ember megtanuljon figyelni a világra.

Nem kell rögtön húszperces filmet készíteni. Kezdj egy kétperces történettel. 

Találj ki három jelenetet. 

Vegyél fel néhány képet. Tanulj meg vágni. Mutasd meg a barátaidnak. 

Aztán készíts egy újabbat.

És ha egyszer úgy érzed, hogy elkészült egy film, amire büszke vagy, 

ne tartsd a számítógépen! Ne hagyd, hogy csak te és a családod lássa!

Küldd el egy filmszemlére.

A Diákfilmszemle éppen azért van, hogy legyen hová elhozni ezeket a filmeket.

 

10. Mit üzenne azoknak, akik idén még nem neveztek, 

de jövőre szeretnének ott lenni?

Merza Gábor:
Azt, hogy már most kezdjenek el filmet készíteni.

Nem kell várni a következő nevezési felhívásra. 

Ha van egy ötletetek, írjátok le! Ha van egy történetetek, forgassátok le! 

Ha nem sikerül elsőre, készítsetek másikat. 

Beszéljétek meg a barátaitokkal, osszátok fel egymás között a feladatokat: 

legyen valaki rendező, valaki operatőr, valaki szereplő, valaki vágó.

És jövőre hozzátok el a Diákfilmszemlére.

Az idei, 33. Országos/Kárpát-medencei Diákfilmszemlét 

2026. augusztus 24–30. között rendezzük meg

 a Csokonai Rendezvényházban, Budapesten, az Eötvös utca 64–66. szám alatt.

A nevezés ingyenes, és a szemle látogatása is ingyenes. 

A filmeket három kategóriában várjuk, a versenyfilmek legfeljebb húszpercesek lehetnek, 

műfaji és tematikai kötöttség nélkül.

Aki pedig most még csak nézőként jön el, annak azt mondom: nézze meg a filmeket, 

beszélgessen az alkotókkal, hallgassa meg a szakmai konzultációkat, 

és figyelje meg, 

hogyan dolgoznak más fiatalok.

Lehet, hogy egyszer csak megszületik benne egy gondolat:

„Én is szeretnék egy filmet készíteni.”

És akkor már megérte eljönnie.

Filmre fel! Találkozunk a 33. Országos/Kárpát-medencei Diákfilmszemlén!

https://filmfreeway.com

A nevezési határidő lejárt!

2026. augusztus 1.

2026

33. ORSZÁGOS/

KÁRPÁT-MEDENCEI DIÁKFILMSZEMLE 

A nevezéseket online fogadjuk!

Nevezési felület: 

www.filmfreeway.com/diakfilmszemle

33. ORSZÁGOS/

KÁRPÁT-MEDENCEI

DIÁKFILMSZEMLE

Csokonai Rendezvényház

1153 Budapest, Eötvös utca 64-66.

 

2026. augusztus 24-30.

a Csokonai Nonprofit Kft., 

a Budapesti Művelődési Központ és a

POLIFILM Műhely Alapítvány 

harmincharmadik alkalommal rendezi meg

filmmel és videóval foglalkozó 

ifjú alkotók részére az Országos/Kárpát-

medencei Diákfilmszemlét.

Az idei évben három kategóriában 

fogadunk el nevezéseket:

1. Általános iskolás

2. Középiskolás

3. Fiatal filmes

A nevezéseket online fogadjuk!

Nevezési felület: 

www.filmfreeway.com/diakfilmszemle

A versenyfilmek vetítési ideje 

maximum 20 perc.

A vetítések után naponta 

a szakmai zsűri vezetésével

nyilvános konzultációt tartunk 

az alkotók és az érdeklődők

számára.

Az arra érdemes alkotásokat 

a zsűri véleménye szerint

díjazzuk.

Nevezési határidő: 2026. július 31.

20 percnél hosszabb filmeket 

nem vetítünk.

A Szemle helyszíne:

Csokonai Rendezvényház

1153 Budapest, Eötvös u. 64-66.

A nevezéssel és az 

online nevezési felülettel kapcsolatban

érdeklődni lehet:

Ferinczné Flaisz Vanda - Főszervező

flaisz.vanda@csokonai15.hu, 

+36 70 198 4822

További felvilágosítást ad:

Merza Gábor - Szemleigazgató

diakfilmszemle@gmail.com, 

+36 20 992 6612

E-mail: diakfilmszemle@gmail.com

A nevezés ingyenes!

WEB: diakfilmszemle.polifilm.hu

32. ORSZÁGOS/

KÁRPÁT-MEDENCEI DIÁKFILMSZEMLE 

2025. augusztus 27-31    

Díjazottak névsora Gratulálunk!

Filmre fel! 

A nevezés ingyenes!

A 32. Országos Diákfilmszemle rendezői:

KÖZLEMÉNY!

 

A 30. Jubileumi Országos Diákfilmszemle szakmai program megvalósítását 

2023. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta

 

30. ORSZÁGOS jubileumi DIÁKFILMSZEMLE

ELKEZDŐDÖTT A SZEMLE!

30. ORSZÁGOS jubileumi DIÁKFILMSZEMLE

MŰSORFÜZETE VETÍTÉSI SORRENDJE 

30diak_musorfuzet2023.pdf (1038673)

 

 

30.Országos jubileumi Diákfilmszemle

 

Budapesten 2023. augusztus 23.-27. Aranytíz Kultúrház

1051 Budapest Arany János utca 10.

 

Kontakt: Merza Gábor szemleigazgató : +36202879484

diakfilmszemle@gmail.com www.diakfilmszemle.polifilm.hu

30. Országos Diákfilmszemle hivatalos, jubileumi spot filmje:

https://www.youtube.com/watch?v=NWrCortw-XE&t=4s

 

30. évvel ezelőtt a Diákfimszemlét, Merza Gábor független filmes, Papp László média tanár,

Szőke András Balázs Béla díjas filmrendező abból a célból hozták létre, hogy a fiatal filmeseknek is legyen önálló bemutatkozási lehetősége.

A filmszemlék céljai 30 éve nem változtak.

Bemutatkozási lehetőséget biztosítunk, általános iskolás, középiskolás és fiatal filmesek (egyetemisták) részére, ahol saját korosztályi környezetükben mutathatják be legújabb

filmes munkáikat, a nagy nyilvánosság és a szakmai közönség előtt.

A bemutatón, a nyilvánosságon és a szakmai kontrolon van a hangsúly.

Az alkotások megítélése is a pozitív megerősítés irányába hat és a díjazásban is minden arra érdemes munkát dicséretben, oklevéllel, tárgyi és pénzjutalomban részesítünk.

A versenyszellem helyet az egymás munkáinak megismerése, új szakmai barátságok születésére helyezzük a hangsúlyt. Fontosnak tartjuk, hogy a filmezéssel foglalkozó fiatal generációk ismerjék meg egymást, hogy a jövőben is együtt tudjanak működni szakmai pályafutásuk alatt.

Minden nevezett és elkészült filmet bemutatunk.

Nevezési díjat nem kérünk, a vetítések és a kisérő programok / filmworkshop , kiállítás, konzultációk/ is ingyenesen látogathatók.

Évente 100-200 filmet mutatunk be, ez több ezer alkotó fiatalt érint.

Fontosnak tartjuk a folyamatosságot, hogy ezek a vetítések és a hozzájuk kapcsolódó programok nem alkalomszerűek, hanem folyamatosan minden évben augusztus végén legyen megrendezve. A Diákfilmszemlét nehezebb finanszírozási időszakokban is megrendeztük.

 

A 30. Országos Jubileumi Diákfilmszemlére

700 perc vetítendő versenyfilm érkezett be, ez 100 filmet jelent,

Az információs vetítésen, versenyen kívül,  9  film kerül vetítésre, 330 perc időtartam alatt.

 

A négy napos vetítés során a a versenyfilmek minden nap 12 órakor kezdődnek a vetítések után a zsűri nyilvános konzultációt tart az aznap látott filmekről az alkotókkal és érdeklődőkkel.

A szakmai zsűri tagjai 2023 -ban:

a zsűri elnöke : Matkócsik András operatőr – rendező, operatőr,

Nyakó Júlia színművész, Kovács Gábor újságíró,

Végh –Vozó Zoltán filmrendező, Bakó Krisztián nyelvtanár, Mester Ákos vágó-operatőr filmes szakember.

DÍJAT AJÁNLOTT FEL: Múlt-Kor  történelmi magazin, Busho Nemzetközi Filmfesztivál és Gombusho workshop,  Filmvilág, Muhi András-Inforg,  Focus Fox Stúdió,              Matkócsik András,  Mester Ákos , Polifilm Műhely Alapítvány, CinProCaS softver ,

HVG könyvkiadó

 

Az Országos DIÁKFILMSZEMLE   2023-ban , támogatók hiányában,   pénzdíjat nem ad ki.

 

Budapesten, 2023 augusztus 5.

Merza Gábor szemleigazgató

 

 

 

A 29. ORSZÁGOS DIÁKFILMSZEMLE NYERTESEI:

2022. AUGUSZTUS 24.-28. ARANYTÍZ KULTÚRHÁZ

 

22.Közönségdíj

Kiss Gergely: Poszthumusz

21.Polifilm Műhely Alapítvány (könyvcsomag)

Kiss Attila, Tixler Zsófia, Bartyik Mirjam Bartyik Petra, 

Nógrádi Ádám: A Főnix álma

20.Filmvilág

Mirage alkotócsoport: Tanulmányút

19.Filmvilág

Sávoly Dorina: Polaroid

18.BUSHO fesztivál

Ujvári Áron: A világom vége

17.BUSHO fesztivál

Wiegandt Marci, Pogány Balázs, Kotroczó Ádám: Nincs új üzenet

16.Múlt-Kor előfizetés

Orbán Réka: Fortepan

15.Nap-Kút

Szabó Brigitta: Kár

14.Nap-Kút

Nocturnal Dog mühely: Giallo Ház

13.Nap-Kút

Bíró Rozália, Demény Petra, Wittmann Katalin: Hús

12.Nap-Kút

Körtési András: Aranykor

11.Mediawave tábor

Nagy Dániel, Kis Xavér: Félmillió szempár

10.Mediawave tábor

Kubik Márton, Ölvedi Gergely, Kollarics Diána, 

Fehér Dániel: 112-A kapcsolat megszakad

9.Múlt-Kor előfizetés

Farkas Levente: Nyers Nyírség

8.Filmvilág

Mozgásjavító Műhely: Piri

7.Múlt-Kor: alkotói díj

Feiner Emma: Beszakít

6.HVG

Család általános iskola: Cirkuszi cécó

5.HVG

Ujvári Ákos: Ilyenek vagyunk

4.Matkócsik fotó

Bánsági Petronella: Look of Love

FŐDÍJ:

3.Polifilm Műhely Alapítvány (50.000 ft)

Kremeny Iringó: Hi

2.Polifilm Műhely Alapítvány (50.000 ft)

Horváth Noel: Határvonal

1.Polifilm Műhely Alapítvány (50.000 ft)

Zupkó Krisztina, Biri Máté: Chankú Lúta - Vörös út

 

GRATULÁLUNK!

TALÁLKOZUNK 2023-BAN!

 

FILMRE FEL!

.........................................

29.Országos Diákfilmszemle

Budapesten 2022. augusztus 24.-28. Aranytíz Kultúrház

1051 Budapest Arany János utca 10.

Kontakt: Merza Gábor szemleigazgató : +36202879484

diakfilmszemle@gmail.com www.diakfilmszemle.polifilm.hu

 

29. évvel ezelőtt a Diákfimszemlét, 

Merza Gábor független filmes, Papp László média tanár,

Szőke András Balázs Béla díjas filmrendező abból a célból hozták létre, 

hogy a fiatal filmeseknek is legyen önálló bemutatkozási lehetősége.

A filmszemlék céljai 29 éve nem változtak.

Bemutatkozási lehetőséget biztosítunk, 

általános iskolás, középiskolás és fiatal filmesek (egyetemisták) részére, 

ahol saját korosztályi környezetükben mutathatják be legújabb

filmes munkáikat, a nagy nyilvánosság és a szakmai közönség előtt.

A bemutatón, a nyilvánosságon és a szakmai kontrolon van a hangsúly.

Az alkotások megítélése is a pozitív megerősítés irányába hat, 

és a díjazásban is minden arra érdemes munkát dicséretben, 

oklevéllel, tárgyi és pénzjutalomban részesítünk.

A versenyszellem helyet az egymás munkáinak megismerése, 

új szakmai barátságok születésére helyezzük a hangsúlyt. 

Fontosnak tartjuk, hogy a filmezéssel foglalkozó fiatal generációk 

ismerjék meg egymást, hogy a jövőben is együtt tudjanak 

működni szakmai pályafutásuk alatt.

Minden nevezett és elkészült filmet előzsűri , 

tematikai és időmeghatározás nélkül bemutatunk.

Nevezési díjat nem kérünk, és a szemlék is ingyenesen látogathatók.

Volt időszak, amikor a fiatalok szállásáról és étkezéséről is a szervezők gondoskodtak.

Évente 100-200 filmet mutatunk be, ez több ezer alkotó fiatalt érint.

Fontosnak tartjuk a folyamatosságot, hogy ezek a vetítések 

és a hozzájuk kapcsolódó programok nem alkalomszerűek, 

hanem folyamatosan minden évben augusztus végén legyen megrendezve. 

A Diákfilmszemlét nehezebb finanszírozási időszakokban is megrendeztük.

A 29. filmszemlére mintegy 23 órányi vetítendő film érkezett be, ez 100 filmet jelent.

A négy napos vetítés során a a versenyfilmek 

minden nap 13 órakor kezdődnek utána 

a zsűri nyilvános konzultációt tart az aznap látott filmekről az alkotókkal és érdeklődőkkel.

A szakmai zsűri tagjai 2022 ben:

a zsűri elnöke : Matkócsik András operatőr – rendező,

Nyakó Júlia színművész, Kovács Gábor újságíró,

Kocsis Ágnes filmrendező, Bakó Krisztián tanár, Tariska Szabolcs szövegíró

A SZEMLE TÁMOGATÓI: NKA

DÍJAT AJÁNLOTT FEL:

Múlt-Kor ,Nap-kult, Busho,Filmvilág,Mediawave, 

Matkócsik András, Polifilm Műhely Alapítvány, HVG

 

A SZEMLE ÖSSZDÍJAZÁSA 500.000 FT

 

Budapest, 2022. augusztus 29.

 

 

 

..............................................

 

Spot film: 

https://www.youtube.com/watch?v=G9Fv3I914HE

helyszín: Aranytíz Kultúrház 

1051, Budapest, Arany János u.10.

29. ORSZÁGOS

DIÁKFILMSZEMLE

Aranytíz Kultúrház

1051 Budapest, Arany János u. 10.

2022. augusztus 22-28.

A POLIFILM Műhely Alapítvány 

és az Aranytíz Kultúrház huszonkilencedik alkalommal 

rendezi meg filmmel és videóval foglalkozó

 ifjú alkotók részére az Országos Diákfilmszemlét.

Az idei évben is három kategóriában fogadunk el nevezéseket:

1. Általános iskolás

2. Középiskolás

3. Fiatal filmes

20 PERCNÉL RÖVÍDEBB ALKOTÁSOK 

ELŐZSŰRI NÉLKÜL KERÜLNEK BE A SZEMLE PROGRAMJÁBA.

VETÍTÉSI TECHNIKA: DVD

A 20 PERCNÉL HOSSZABB FILMEK ELŐZSŰRIN VESZNEK RÉSZT.

A FILMEK LEADÁSI HATÁRIDEJE:

2022. augusztus 1.

A NEVEZÉSI LAPOKKAL EGYÜTT.

A vetítések után naponta a szakmai zsűri vezetésével 

nyilvános konzultációt tartunk az alkotók és az érdeklődők számára.

Az arra érdemes alkotásokat a zsűri véleménye szerint díjazzuk.

Nevezési lapok beküldése határideje:

2022. augusztus 1.

Nevezett filmek leadási határideje (20 percnél rövidebbek)

2022. augusztus 22.

Postacím és a Szemle helyszíne:

Beküldési cím: Aranytíz Kultúrház 

1051 Budapest, Arany János utca 10.

További információ:

Merza Gábor tel: 06-1-375-38-96

mobil: 06/20‐287‐94‐84

email:  diakfilmszemle@gmail.com

WEB: https://diakfilmszemle.polifilm.hu

 

Támogatók:

 

1. diákfilmszemle film pályázat szemle dvd nevezési felhívás
2. diakfilmszemle
3. pályázat
4. diákfilmszemle
5. film
6. szemle